• contact@elte-dh.hu
  • 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.

Az ELTE BTK alapszakos hallgatói számára a 2020/2021-es tanév első félévétől kezdve kötelezően elvégzendő tárgy a Digitális bölcsész kompetenciák című kurzus.

Első alkalommal a 2019/20-as év tavaszi félévben hirdetettük meg a kurzust. A pilot félév célja a tananyag próbaverziójának tesztelése volt, és hibrid formában történt: a hallgatók számítógépteremben, jelenléti oktatási körülmények között végezték a Canvas e learning felületén keresztül a kurzus moduljait, miközben mind a tananyagtartalmakra, mind a módszertanra, mind pedig a gyakorlati feladatokra személyesen reflektálhattak. Ezek a személyes reflexiók fontos visszajelzést jelentettek a kurzust fejlesztő csapatnak.

Kurzusunk célja, hogy egy alapvető műveltséget adjon a digitális történelemről, különböző eszközök/szolgáltatások használatáról, – melyekre az egyetemi képzés alatt is szüksége lehet a hallgatóknak (pl. Zotero, Jstore, Quizlet, stb.) –  a digitális örökségről, mint kutatási területről és még sok egyéb témáról, amely kapcsolódik a digitális kultúrához.

A kurzus anyaga igen színesen lett összeállítva, sokszor szépművészeti, filmes, popkulturális vonatkozásokkal, kapcsolódó magyar és külföldi szakirodalmakkal, magyarázó videókkal. Emellett a kurzus moduljaiban kvízek és gyakorlati feladatok találhatóak, melyek ellenőrzik a hallgatók tudását, így biztosítva, hogy mindenki figyelmesen követi végig a tananyagot.

A kurzus a kidolgozása során két főbb szempontot tartottunk végig szem előtt. (1) Mivel eleve tudható volt, hogy a célközönség bölcsészhallgatókból áll majd, az egyes témák kifejtésekor különös hangsúlyt fektettünk egyfajta „bölcsész szempontú megközelítésre: az egyes digitális eszközök bemutatása során kiemeltük azok keletkezésének történetét, szépirodalmi, képzőművészeti vagy filmes stb. vonatkozásait. (2) Ugyanakkor – digitális bölcsészeti képzésről lévén szó – figyelmet kellett fordítanunk a kurzus gyakorlati jellegére is.

A kurzus online formában (eLearning) valósul meg a Canvas felületén, vagyis a hallgatók “távolról” végzik a kurzust, nem egy megadott időpontban. Az előző félévekhez képest a 2021/2022-es tanév tavaszi félévétől kezdve megváltozott a kurzus struktúrája, hogy hallgató-barátabb legyen a felépítése és követelményei. Mivel az eLearning környezet nem teszi lehetővé a tanulói részvétel kifinomult monitorozását, ún. kvízek segítenek abban, hogy a tanulói részvételt ellenőrizni tudjuk. A kvízek során feltett kérdések nemcsak arról nyújtanak tájékoztatást, hogy a hallgatóknak mennyire sikerült feldolgozniuk az adott modul anyagát, hanem egyúttal az adott tananyagtartalom nehézségével kapcsolatosan is hasznos adatokat nyújtanak a tananyag fejlesztői felé.

Ettől a félévtől kezdve ugyanis a 12 modul kéthetente, kettesével kerül megnyitásra, továbbá, minden kettes blokkot egy feladatokat tartalmazó modul követ. A szöveges, valamint a feladatokat tartalmazó modulok kvízeket és ellenőrző kérdéseket tartalmaznak, melyek kitöltése kötelező, ugyanakkor a hallgatók kétszer próbálkozhatnak a kitöltéssel, melyekből a rendszer átlagot számol. A modulok kitöltésére két hét áll rendelkezésre, ugyanakkor az eddigiekkel ellentétben a határidő elérkeztével nem zárulnak le a modulok, hanem továbbra is kitölthetőek maradnak, csupán ekkor már kevesebb, maximum az eredeti pontszám felét lehet elérni. Így tudjuk biztosítani hallgatóinknak, hogy akkor is legyen lehetőségük teljesíteni a kurzust, ha valamelyik határidőből véletlenül kicsúsztak.

A kurzus ettől a félévtől kezdve magyar (BBN – DIG – 001) és angol (BBI – DIG – 001) nyelven is elérhető.

 

 

Tematika:

1. Mi a digitális bölcsészet?
A digitális bölcsészet definíciója, története, viszonya a bölcsész-, és digitális tudományokkal. Digitális bölcsészeti kutatások az ELTE-n.

2. Információs túlterheltség, információmenedzsment, információs műveltség
Az információs műveltséggel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak áttekintése (adat, információ, metaadat, hipertextus).

3. A digitális médium rövid története
A World Wide Web létrejötte és különböző fajtáinak (1.0, 2.0, 3.0) bemutatása.

4. Forráskeresés
A források típusai és a forráskeresés újkeletű nehézségei. Online repozitóriumok.

5. Digitális tudomány
A források felhasználásának jogi aspektusa: szerzői jog és plágium, valamint az ezekhez kapcsolódó digitális bölcsészeti módszerek.

6. Big Data és Smart Data
A Big Data és Smart Data technológiájának bemutatása.

7. Digitálisan született tartalmak és a webarchiválás
A digitálisan született tartalmak és analóg párjaik között tapasztalható lényegi különbségek vizsgálata. A web múltjának megőrzése, időről időre történő archiválásának haszna.

8. Mi a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia meghatározása, létrejöttének története illetve viszonya az emberi értelemhez.

9. Digitális Kulturális Örökség
A digitális kulturális örökség fogalma és eljárásai.

10. Mi a hálózatelmélet?
A hálózatelmélet alapfogalmaival való megismerkedés (viszonyrendszerek, csúcsok, élek). Hálózatelmélet a bölcsészettudományokban (proszopográfiai vizsgálatok).

11. Város és digitális technológia
Az okos város. Geographic Information System. Heat map a városi térben. Városok és épületek 3D modellezése. Digitális technológiák hatása a városi térre.

12. Természetes Nyelvfeldolgozás

Nyelvstilisztikai alapok, a korpusz fogalma és típusai, korpuszannotáció.

 

A tanagyag elkészítésében közreműködtek:

Főszerkesztő: Palkó Gábor

Szerkesztő: Smrcz Ádám

Munkatársak: Karabulut Aslihan, Szabó Veronika, Szlávich Eszter, Timári Mária, Oláh Gábor (11. modul), Mravik Patrik, Dömötör Andrea, Tamás Péter