Elérhető kurzusok

Tárgyfelelős neve: Palkó Gábor, PhD. habil

Konzultációs asszisztens: Timári Mária, Horváth Péter (Digitális Bölcsészet Központ)
Időpont: 2021. április 12. – május 3.

Az oktatás célja:
A kurzus bemutatja, hogy hogyan jeleníti meg a számítógép az információt különböző grafikák segítségével, s az ember hogyan dolgozza fel ezeket, továbbá ismerteti a különböző adatvizualizációk létrehozásának főbb lépéseit. A két beadandó projektfeladat elvégzésével a hallgatók a gyakorlatban is kipróbálhatják a tanultakat.

Az oktatás tartalma:
A kurzus áttekinti az adatformákat, ideértve a kvantitatív és nem kvantitatív adatokat is, illetve bemutatja, hogyan érdemes ezeket úgy elrendezni, hogy a befogadó számára minél átláthatóbbak és könnyebben értelmezhetők legyenek. Ezt követően a hallgatók megismerhetik a vizualizációk megtervezésének főbb lépéseit.
A teljesítéshez nincs szükség előzetes programozási ismeretekre, ugyanakkor részét képezi a kurzusnak két programozási feladat is, ezeket azonban a tananyag elsajátítása után a felkínált eszközök segítségével meg lehet oldani.

A számonkérés és értékelés rendszere:
A Coursera oldalán található kurzus elvégzése a videók végignézésével, valamint a kapcsolódó anyagok elolvasásával kezdődik. Ajánlott akár jegyzeteket is készíteni, mivel a számonkérést nem a kurzus egyes részei közötti tesztek megoldása jelenti majd (ezek nem kötelezőek, csupán lehetőséget nyújtanak a hallgatóknak a gyakorlásra), hanem a kurzus elvégzése után sorra kerülő online zárthelyi dolgozat.
Ezenkívül a teljesítés feltétele két projektfeladat is (numerikus és nem numerikus adatok vizualizációja), melyek során a hallgatók a gyakorlatban is alkalmazhatják a tanultakat. Ezekről bővebb információ a kurzus oldalán található.
A Microsoft Teams alkalmazásán keresztül hetente egyszer lehetőség van a kurzus anyagával vagy a beadandó feladatokkal kapcsolatban felmerülő kérdések megbeszélésére.

Irodalom:
Tamara Munzner, Visualization Analysis and Design, CRC Press, 2014.
Colin Ware, Information Visualization Analysis for Design (3rd Edition), Elsevier, 2013.

Tárgyfelelős neve: Palkó Gábor PhD. habil 
Konzultációs asszisztens: Simon András
Időpont: 2021. április 12. – május 3.

Az oktatás célja:
A workshop célja, hogy a hallgatók megértsék a könyvtári katalógusok felépítését, a könyvtári munka ma már teljesen automatizált működési logikáját, és az információ ábrázolásának, tárolásának, és szolgáltatásának a könyvtári világban megszokott gyakorlatát. Így el tudnak majd igazodni a könyvtárosok által felépített katalógusok, világában, könnyebben megtalálják a céljaiknak megfelelő könyvtári adatbázist, és abban könnyebben hozzájutnak a releváns szakirodalomhoz. Nemcsak magukat a könyvtári katalógusokat érdemes ezzel a szemmel tanulmányozni, hiszen a különféle hazai és külföldi cikkadatbázisokat és az egyéb publikációkat tartalmazó adatállományokat (pl. MTMT) is részben könyvtárosok építik, azokkal a módszerekkel, melyeket a képzésben részt véve tanultak és napi munkájuk során megszoktak.

Az oktatás tartalma:
A workshop keretében elméleti anyagokkal való ismerkedés és gyakorlati feladatok megoldása során a résztvevők megismerkedhetnek a könyvtári intézményhálózattal, és a legfontosabb hazai és nemzetközi könyvtári adatbázisokkal, azok szolgáltatásaival, továbbá a szakma alapfogalmaival, pl. számítógépes könyvtári katalógus, elektronikus bibliográfia, számítógépes leltárkönyv, helytörténeti adatbázis. A katalógusokkal megismerkedve, képet kapnak a könyvtári adatleírás logikájáról, és a használatos adatmodellekről, szabványokról és csereformátumokról. Megismerkednek az osztott katalogizálás gyakorlatával, illetve a könyvtári rekord fogalmával és típusaival.

A számonkérés és értékelés rendszere:
Az értékelés a program közben elkészítendő kisebb feladatok és egy önálló munka alapján történik. Az önálló munka egy – lehetőleg külföldi – katalógusban történt keresés, az eredmények listázása és a kapott eredmény értékelése, a katalógus működésének értelmezése, és a tapasztalatok megadott szempontrendszer szerinti összegzése lesz. A Microsoft Teams alkalmazásán keresztül hetente egyszer sor kerül a kurzus anyagával vagy a beadandó feladatokkal kapcsolatban felmerülő
kérdések megbeszélésére.

Irodalom:
Székelyné Török Tünde: A katalóguscédulától a szemantikus webig. Közös elektronikus katalógus építése az ELTE könyvtáraiban. TMT 66. évf. 2019. 5. sz.
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/12092

Horváth Ádám: Az ALIADA és az URI névkonvenció. TMT 62. évf. 10. szám 2015.
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/563

Hubay Miklós: Adatgazdagítás, adatszolgáltatás és discovery hagyományos és szemantikus metaadat-környezetben. TMT 67. évf. 2020. 5. sz.
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/12612

Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal. 2018 in: TANULMÁNYOK A 70 ÉVES SZÖGI LÁSZLÓ TISZTELETÉRE
http://real.mtak.hu/81567/1/2018_Monok_konyvtar_muzeum_Szogi_2018.pdf

Monok István: A KÖNYVTÁR, EURÓPA EMLÉKEZETE. Eger, Egri Lokálpatrióta Egylet 2019.
http://real.mtak.hu/80749/1/Monok_konyvtar_Europa_emlekezete_2018.pdf

Ungváry Rudolf: A névtér mint kulturális szükséglet. TMT 59. évf. 8. szám 2012.
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/718

Németh Katalin: Többnyelvű keresési lehetőségek az online könyvtári katalógusokban.= in

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Szerk. Kiszl Péter, Csík Tibor. Budapest,
ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2018. 199–206.

https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/40281

Koreny Ágnes: Hozzáférés és újrahasznosítás: a TEL és a Europeana a tudományos kutatás szolgálatában. = Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2016. Szerk. Kiszl Péter, Boda Gáborné Köntös Nelli. Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2017. 225–232.

https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/34590

Tárgyfelelős neve: Palkó Gábor, PhD. habil
Konzultációs asszisztens: Karabulut Aslihan (Digitális Bölcsészet Központ)
Időpont: 2021. április 12. – május 3.

Az oktatás célja:
A kurzus elvégzésével a hallgatók képesek lesznek a szakterületük műveléséhez szükséges legmodernebb digitális módszertanok reflektált használatára, szakterületeik digitális szakirodalmához való hozzáférésre. Megtanulják hogyan kerülhetik el az adatvesztést, nagyobb mértékű médiatudatosságra tesznek szert, valamint elmélyítik tudásukat a biztonságos internethasználattal kapcsolatosan is.

Az oktatás tartalma:

• A bölcsészeti tanulmányok és a bölcsészeti kutatómunka során alkalmazható digitális módszertanok reflektált használatának és a róluk szóló szakirodalomnak az ismerete (keresésmódszertan, adatbázisok és hálózatok elméletben és gyakorlatban stb.)
• A bölcsészeti stúdiumok során hasznosítandó kompetenciák fejlesztése (adat és metaadat, szabványok, jogok és jogosultságok, adatarchiválás stb.)
• Digitális filológiai alapismeretek (digitális szövegkiadások, adatleíró szabványok, verziókövetés stb.)

A számonkérés és értékelés rendszere:
A mooc.elte.hu (az ELTE másik Canvas-rendszere) oldalon található kurzus minden modulját online feladatmegoldással ellenőrizzük. Az értékelés a Canvas saját értékelőrendszerének segítségével történik. Amennyiben a hallgató 3 hét alatt 60% feletti eredménnyel teljesíti mind a 12 modult, úgy a kurzus teljesítettnek tekinthető. 

Irodalom:
Kricsfalusi Beatrix – Kulcsár Szabó Ernő – Molnár Gábor Tamás – Tamás Ábel. (szerk.) Média- és kultúratudomány. Kézikönyv. Ráció, Budapest, 2018.
Susan, Schreibman., Ray, Siemens., & John, Unsworth. (Eds.). A New Companion to Digital Humanities. 2016. ISBN: 978-1-118-68059-9
Dudás, Anikó. Információs műveltség felsőfokon. Szakirodalmi forráskutatás a bölcsészet- és társadalomtudományokban. PPKE, Budapest–Piliscsaba, 2016. ISBN 978-963-308-270-6
International Journal of Digital Humanities. ISSN: 2524-7832 (Print) 2524-7840 (Online)
Digitális bölcsészet folyóirat. ISSN 2630-9696, DOI 10.31400/dh-hun